Készült: 2017. november 09.

A BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiumában tanuló 10. évfolyamos diákok pénzügyi ismereteit a 2017/18-as tanévtől kezdve heti 1 órában bővítjük a pénzügyi és vállalkozói ismeretek tanóra keretén belül. 

A tantárgy célja, hogy a viszonylag alacsony pénzügyi kultúrával rendelkező tanulók is kapjanak gazdasági és pénzügyi nevelést, valamint a kezdeményezőképességük és vállalkozói kompetenciájuk fejlődjön. Tapasztalataink szerint az itt tanuló diákok különböző szintű ismeretekkel rendelkeznek. Egyes tanulóknak kiemelkedő a tudása ebben a témában. Mutatja ezt az is, hogy iskolánkból, a Vízműből a 12. D osztály 4 fős csapata nyerte a PÉNZSZTÁR verseny megyei döntőjét, ezzel továbbjutva a regionális versenyre.

Segítőjük, felkészítő tanáruk Szenti Alexandra, a versenyzők: Bedő Tibor Dániel, Jenei Tamás, Ötvös Ádám, Tóth Alexa.
A tanulók nagyon kíváncsiak a pénz világára, de ezt nem hagyományos tanórán szeretik elsajátítani, hanem játékos formában. Akár egy piacteret, akár egy bankot vagy egy átlagos család nappaliját jelenítjük meg, mindenhol teljes aktivitással képesek játszva ismereteket elsajátítani. Az oktatás nagy előnyére válna, ha rendhagyó órák keretein belül olyan nagynevű szakemberektől tanulhatnának, akiknek a segítségével a „kulisszatitkokat” is elsajátíthatnák.
Végzett technikus diákjaink a műszaki szakmák gyakorlása során minden területen, napi szinten alkalmazzák a pénzügyi ismereteket, hiszen a szerződések írásánál, a pénzügyi ütemtervek készítésénél komoly vállalkozásgazdaságtani ismeretekkel kell rendelkezni. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók ilyen irányú felkészítését.

Schnider György
Békéscsabai SZC
Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma
Igazgató

Készült: 2017. október 07.

A Magyar Honvédség szervezésében szeptember 29-én került megrendezésre az idei honvédelmi nap. A rendezvény célja elsősorban annak bemutatása volt, hogy egy katonának a kiképzése során milyen szellemi és fizikai kihívásokat kell teljesítenie, végrehajtania. A versenyre - hozzánk hasonlóan - vállalkozó szellemű általános és középiskolás diákokból álló négyfős csapatok jelentkezhettek.

A fiatalok honvédelmi tudását a szervezők 12 különféle feladat meghirdetésével igyekeztek mérni. Ezek között volt légpuskalövészet, fegyverszétszedés-összerakás, gumikarabéllyal végrehajtandó akadálypálya és még sok más hasonló. A versenyszámok közül 9 volt kötelező, 3 pedig szabadon választott. A feladatok közti kisebb-nagyobb szünetekben lehetőségünk volt a honvédelmi és rendészeti felszerelések kipróbálására is.

A középiskolások mezőnyében több mint 20 csapat nevezett. A küzdelmek során az összetett pontszámok alapján csapatunknak az előkelő 5. helyet sikerült megszereznie. Az pedig külön öröm, hogy a légpuskalövészetet megnyertük, amit különdíjjal ismertek el.

Készült: 2017. november 06.

A BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma hagyományteremtő szándékkal hirdette meg a Magyar Népmese Napjához kapcsolódó pályázatát. A diákok meseillusztrációval és egy általuk írt népmesei hagyományokat, elemeket tartalmazó mesével nevezhettek az első ízben megrendezett versenyre.
A Magyar Népmese Napján Benedek Elek író, újságíró és mesemondó születésnapjára emlékezünk. A kezdeményezés életre hívója a Magyar Olvasótársaság, amelynek szándéka az, hogy a népmesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódjon: generációról generációra szálljon a népmesékben rejlő kincs.

A vízműs diákok nagy lelkesedéssel fogadták a pályázatot, amelyre mesék és híres népmesékhez készített illusztrációk érkeztek. A meseíró kategória első helyezettje a 11. D osztályos Ilyés Boglárka lett ’A négy próba’ című meséjével és a kategória különdíjasa a 10. E osztály tanulói: Domonkos Jonatán, Juhász Dorka és Leel-Őssy Dana közösen írt ’Történetek a Vízműből’ című pályamunkája lett. Meseillusztrációjával Papp Viktória 9. A osztályos tanuló nyerte kategóriáját az Égig érő paszuly című meséhez készített grafitrajzával.
További díjazottjaink: Szegedi Nikolett 10. D; Medvegy Zsaklin 9. A; Németh Tibor 9. A; Rumi Martin 9. A; Szabó Gábor 9. A, Kovács Zoltán 9. D.
Díjazottjainknak sok szeretettel gratulálunk és köszönjük a kezdeményezés iránti érdeklődést! Reméljük, hogy ezzel a pályázattal egy új vízműs hagyományt teremtettünk.

Találkozzunk jövőre is!

Készült: 2017. október 03.

Szeptember végén kollégiumunk hat diákja a Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiumának meghívására egy erdei kondiversenyen vett részt, melynek során élményekkel teli délutánt tölthettek a Körös partján.
A tornaösvényen a diákoknak lengőtekében, húzódzkodásban, akadálypályán való szökdelésben, korláton történő támlázásban, felülésben, palánkon való átugrásban, kötélen járásban kellett megmérettetni magukat. Mindezek erőfejlesztésre, az izmok átmozgatására, nyújtásra, az állóképesség növelésére, az egyensúlyérzék, a mozgáskoordináció és a dinamikus képesség fejlesztésére alkalmas gyakorlatok. A kollégium nevelői így szerettek volna hozzájárulni a tanulók szellemi felfrissüléséhez, testük átmozgatásához és kikapcsolódásukhoz. Ezen túlmenően egymással is összemérhették erejüket és kitartásukat. Büszkén jelenthetjük, hogy kollégiumunk mindkét csapata éremmel térhetett haza: a lányok bronzzal, a fiúk arannyal.

Külön kiemelendő Megyeri Béla kollégánk, aki hosszú évek óta eredményesen segítette a diákok dobogóra jutását.
A lánycsapat tagjai: Lestár Enikő, Paczuk Vivien, Zsanett, Jelencsik Ildikó; a fiúcsapat: Szűrös Zsolt, Lánczi Máté, Eszlári Máté.
Gratulálunk nekik!

Készült: 2017. október 24.

Októberben került megrendezésre az őszi Kollégiumi Gólya Sakk-bajnokság. Délután a fiúklubban 15.30-kor négy asztalnál kilenc játékossal vette kezdetét a verseny.
A lebonyolítás során a diákok magas részvételi aránya (tizenhat fő) miatt egyenes ági kiesésesben, kuparendszerben történt. A legjobbak így a végére „kellemesen” elfáradtak. A lebonyolításban egy korábbi győztes, Papp Ákos segédkezett. A négy legjobb versenyző végül körmérkőzést vívott egymással. 

A kiélezett küzdelemben a végső sorrend a következőképpen alakult:

1. Juhász Árpád (9.E) –BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma

2. Mike Levente (9.A) –BSZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

3. Kovács Kornél (9.A) –BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma

4. Bagyinka Balázs (9.A) –BSZC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma

Örömteli, hogy a sakkozni tudó lányok (akik mind Vízműsök voltak) között is akadtak vállalkozószelleműek, akik összemérték tudásukat. A lányoknál a sorrend a következő lett:

1. Mravik Gabriella (9.E)

2. Kimpán Ágnes (10.D)

3. Zahalka Renáta (11.A)

4. Szabó Martina (10.B)

Ezen tanulók szintén oklevélben részesültek. A verseny nagyon izgalmasnak és színvonalasnak bizonyult. Reméljük, hogy ez a lelkesedés további munkára sarkallja a tanulókat, így a szakköri foglalkozások keretében motiváltabbak és célratörőbbek lesznek. Gratulálunk a helyezetteknek és reméljük, hogy jövőre még eredményesebben szerepelnek majd tanulóink.

Készült: 2017. október 02.

A 11. D-s tanuló a női ifi kategóriában (14-18 évesek között) 3. helyen végzett a DAR versenysorozat (6 forduló után) döntőjében. Tavaly pedig a Mudin Kupán ezüst éremmel zárt.

Bogi Kétegyházán ismerkedett meg az íjászattal. Az akkori általános iskolájában gyermeknapon bemutatót tartott a Turul Íjász Szakkör. Ennek hatására Bogi bátyja kezdte el először ezt a sportot, majd Bogi 11 évesen csatlakozott hozzá és közösen jártak az edzésekre.

Ma már a Kétegyházi Turul Íjász Egyesület nagy létszámmal büszkélkedhet, és a gyermektől a tiszteletbeli (50 év felett) korosztályig különböző életkorú sportoló megtalálható benne.

- Mit szeretsz az íjászatban a legjobban?

- Ebben a sportban azt szeretem a legjobban, hogy fejleszti a türelmet és sok kedves emberrel ismerkedem meg.

- Milyen célpontokra szoktál lőni egy versenyen?

- 2D-s, 2 és fél D-s és 3D-s állatokra. A kedvencem a 3 D-s állatok, mert a célok nagyon élethűek. A többinél papír célokra és körvonalazott állatokra lövünk.

- Mi volt a legtávolabbi pont, amire lőttél?

- 80 méter volt a legnagyobb távolság, amire lőttem célzóval.

- Az egyesület mennyire támogatja anyagilag a versenyzőit?

- A kezdők a klub felszerelésével gyakorolnak, de aki már komolyabban űzi és versenyekre jár, az már magának veszi az íjat és az nyílvesszőket. Egy jobb minőségű íj 20.000 Ft-nál kezdődik, a középkategóriás nyílvesszőket pedig 1600 Ft-ért árulják.

Egyre népszerűbb sportág az íjászat Magyarországon, ezt is mutatja hogy 2016-ban a Történelmi Íjász Világbajnokságot Gyulán rendezték meg.
További szép sikereket kívánunk Boginak a jövőben is!

Készült: 2017. október 17.

Nem tartozunk ugyan a gyakran kiránduló tantestületek sorába, de időnként mi is elindulunk…. Legtöbbször valamelyik szomszédos ország határhoz közeli helyeit keressük fel. A programok között egyaránt szerepeltek városnézések és hegyi túrák. Jártunk már Nagyváradon, Aradon, Temesváron, Szabadkán, valamint voltunk a Sebes-Körös völgyében, a Rozsda-szakadéknál és a Jeges barlangot is meglátogattuk. 

A múlt tanév végén vetődött fel egy újabb tantestületi kirándulás ötlete. A tervezés gyorsan lezajlott, a szervezési feladatok oroszlánrészét Makra Krisztina kolléganőnk vállalta magára.

A programot Veres Zsolt kollégánk állította össze, aki tapasztalt túravezető, és jól ismeri azt a vidéket, ahova készültünk. Nekünk, többieknek már csak a jelentkezés és a részvétel maradt. 

Utunk első eseménye a gyulai határátlépés volt, ezt követően a Fehér-Körös völgyében levő Borosjenő felé vettük az irányt. Az itt található vár a török időkben fontos erődítménynek számított. Az épület egy ideje üresen áll, állapota jelentősen leromlott, ezért csak kívülről tudtuk megtekinteni.

Következő állomásunk és az első túra Dézna várának romja lett volna. A faluba érkezve szembesültünk az előző heti vihar pusztításaival. Leszakadt villanyvezetékek, gyökerestől kifordított hatalmas diófák, megrongált tetők, derékba tört fák jelezték a természet erejét.

A várhoz vezető turistaút nem volt járható, így a következő célpont felé indultunk. Az apateleki forrásnál megállva ittunk az itt feltörő kéntartalmú vízből. Aki először kóstolt ilyen ún. büdösvizet, furcsának találta az ízét.

Utunk Világos felé vezetett tovább. Ez a település az 1848/49-es szabadságharc végét jelző fegyverletétel helyszíneként ismert. A városkában található Bohus-kastély szolgált annak idején a magyar sereg vezetőinek szállásául. A szombati nap - szó szerinti - csúcspontja azonban a világosi vár maradványainak felkeresése volt. A várból csak néhány fal maradt meg, de erőfeszítésünk jutalmaként szép kilátásban volt részünk.
Szállásunk az Arad közelében levő Ópáloson volt, ahonnan másnap reggel indultunk Máriaradnára. Az itt található templom híres katolikus búcsújáró helyként ismert.

Hamarosan újabb fizikai megpróbáltatás várt ránk: Solymos várának romjait közelítettük meg. A csapat nagy része (az előző napi sikeren felbuzdulva) a meredekebb ösvényt választotta. Ez utóbb már nem tűnt jó ötletnek, hiszen a felázott agyagos talajon nem volt könnyű haladni, de felértünk. Lefelé viszont a lankásabb ösvényt részesítettük előnyben.

A kirándulás utolsó állomása Arad volt, ahol látogatást tettünk a szabadságharc 13 kivégzett tábornokának emlékművénél, majd rövid séta következett a Maros-parti város központjában.

A hazafelé vezető úton már a következő kirándulás lehetséges időpontját latolgattuk.

Készült: 2017. szeptember 20.

Az elmúlt közel 20 évben a Vízmű egyik közkedvelt és közismert szakja volt a geológiai technikus, amely keretein belül több száz diák kapott technikusi oklevelet a hosszú évek alatt. Ezen végzettség birtokában az egykori vízműsök közül sokan a szakmában helyezkedtek el, amit többek között a visszajáró egykori diákjaink elmondásaiból tudunk.

A 2013/2014-es tanévtől azonban a frissen érkező, és a földtudományok iránt szomjazó ifjoncok megnevezése már fluidumkitermelő technikus lett (ráadásul az idei tanévben van az első végzős évfolyam is).
Vajon miben különbözik ez a furcsa elnevezésű szak a geológiai technikustól? A következőkben röviden erre próbálunk választ adni, egyúttal bemutatva az „új” szakirány tantárgyait és oktatóit is. Kalandra fel!

Nem írhatunk úgy a szakról, ha nem magyarázzuk meg azt a szót, amit csak kevesen ismernek, és valljuk be, igazán nincs is a köztudatban: fluidum.

A fluidum a földkéreg szilárd kőzeteiben felhalmozódó és tárolódó gáz (+gőz)- és cseppfolyós halmazállapotú ásványi nyersanyagok összefoglaló neve. A hétköznapi életben a kőolajat, a földgázt és a felszín alatti (réteg)vizek különféle típusait (pl. termálvíz) értjük ide. Na ugye, hogy ezek már ismerősek? A szóban forgó fluidumok hosszú évmilliók alatt alakulnak ki és halmozódnak fel, s az emberiség számára nélkülözhetetlenek. Gondoljunk csak arra, hogy Magyarország lakosságának nagy része felszín alatti rétegvizet fogyaszt, de említhetjük a benzint vagy a gázolajat is, amelyek nélkül szintén nehezen elképzelhető lenne az életünk (pontosabban az autónk élete).

A fluidumok természetes úton nem kerülhetnek a felszínre (habár lehet rá egy-egy példa), mivel azok akár több ezer méteres mélységben tárolódhatnak különféle földtani képződményekben és szerkezetekben. Ezen fluidumtelepek vetületét valakiknek a felszínen meg kell keresni, le kell értük fúrni egy arra alkalmas mélyfúró berendezéssel és ki kell őket termelni egy jó hatásfokú és gazdaságos művelési móddal. A kialakított olaj-, gáz- vagy vízkútból felérkező fluidumok mennyiségét és áramlását különféle műszaki megoldásokkal szabályozni kell, majd azokat kezelni, szállítani (pl. csővezetékek), tárolni, majd végül felhasználni. Kik lehetnek azok a szakemberek, akik ezen tudás birtokában vannak? A válasz egyszerű: a fluidumkitermelő technikusok! A fent leírtakból láthatjuk, hogy alapvetően abban különbözik az új szak a régi geológustól, hogy a földtani ismeretek a képzésnek csak egy kisebb részét alkotják, a nagyobb súlyt a műszaki irányvonal képviseli.

A 4+1 éves képzés fő szakmai tantárgyi alappillérei: „Fúrási technológia” és „Termelési technológia” és az ezekhez kapcsolódó gyakorlatok (Veres Zsolt); „Gépelemek, géptan” (Dávid István); „Geológia” (Szenti Alexandra); „Gázipari technológia” és a hozzá kapcsolódó gyakorlat (Árgyelán János); „Energetikai berendezések” és a hozzá kapcsolódó gyakorlat (Veres Zsolt); „Foglalkoztatás I.” (Balogh Zsuzsanna, Tóth Elvira); „Foglalkoztatás II.” (Szenti Alexandra). Az imént felsorolt tantárgyak mellett az alsóbb évfolyamokban, valamint a szakgimnáziumi kerettantervnek megfelelően még a következő tárgyakat tanulják fluidumosaink: „Szakrajz” (Szenti Alexandra, Dávid István), „Gazdasági és vállalkozási alapok” (Szenti Alexandra), „Munka- és környezetvédelem” (Veres Zsolt), „Áramlástani ismeretek” (Jurák Róbert). Az elméleti ismeretek természetesen gyakorlatokkal is társulnak, amelyeket külső telephelyeken oldunk meg (pl. Nagykanizsai SzC Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolája).

Számos kutató és szakember szerint a 21. század a kőolaj és az édesvíz évszázada lesz: egyelőre még a kőolaj desztillációjával nyert üzemanyagok lesznek gépeink fő mozgatói, s az édesvíz válhat az egyik legfontosabb ásványi nyersanyaggá, melyek létén (vagy hiányán) országok, régiók jövője, s megmaradása múlhat. Ezek után mindenki számára világossá válhat, hogy szükség van (és lesz is) a közeljövőben olyan szakemberekre (akár Magyarországon, akár külföldön), akik értenek a fent említett fluidumok felkutatásához és kitermeléséhez.

A szakról további részletek a Vízmű honlapjáról érhetők el:
http://vizmu.net/index.php?option=com_content&view=article&id=818&Itemid=68

Készült: 2017. október 12.

Az 1848/49-es esztendő mérföldkő a magyar nép történetében. 1849 januárjában az Európán átzúgó forradalmak már mind elültek. Egyedül a magyar tartotta magát. Ferenc József császár nem tudta legyőzni a magyar seregeket, de béketárgyalásokra sem volt hajlandó, ezért az orosz cárhoz, Miklós cárhoz fordult segítségért. 194 ezer cári katonával harcolt a magyarok ellen. A magyar seregek nem bírtak a túlerővel. 1849 augusztusában már az ország 9/10 része az ellenség kezébe került. A túlerő háromszoros volt.

Az elfáradt, lerongyolódott honvédcsa-patokat felfegyverzett, elsöprő fölényben lévő császári csapatok fogták közre. 1849. augusztus 13-án a magyar seregek Világosnál letették a fegyvert. A szabadságharc elbukott. A Habsbur-gok példát akartak statuálni, hogy elrettentő példa legyen a birodalom többi népe számára, ezért Ferenc József teljhatalmat adott a kegyetlenkedéseiről hírhedt Haynau tábornoknak. 1849. augusztus 25-én Haynau, az osztrák hóhér százával írta alá az ítéleteket, volt, akire halált mért ki, volt, akire súlyos, sokéves várfogságot.

 „ A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel labdázott az égre,
Emberszívekben dúltak lábai.”

Vörösmarty Mihály: Előszó

Haynau már ekkor tudta, hogy az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost és a 13 lázadó vezért kivégezteti.

A hadbíróság 1849. szeptember 26-án meghozta a döntést. Felségsértés címén 9 tábornokot kötél általi, négyet golyó általi halálra ítélt. Az ítélet végrehajtását október 6-ára, a bécsi for-radalom évfordulójára tűzték ki.

Október 6-a azóta is a magyar nemzet gyásznapja.
A 13 tábornok : Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leininger–Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly méltósággal viselte a kivégzést.

Készült: 2017. szeptember 13.

Augusztusból volt hátra még néhány óra. Éreztem, hogy lázas vagyok. „Lázba hoz a tanévkezdés” - gondoltam, de nem; a lázmérő is betegséget mutatott.
„Kihagyom az évnyitót, ilyen még úgysem volt” - elmélkedtem tovább; „… meg az első hetet is” - emelte a tétet másnap a doktor néni. „Igen, az orvosnak szót kell fogadni” - s otthon maradtam. Volt már ilyen, hogy a szeptembert „lógással” kezdtem? Volt - ó, micsoda boldog idők - 1970-ben, a 2. C osztály diákjaként.

Az én első napomon minden szembejövő a hogylétem felől érdeklődött. Aztán - sokadszorra - beindult a varázslat: becsengettek.

Június óta nem látott diákjaim arcán az új tanév rejtelmeit fürkésző érdeklődést és várakozást érzékeltem. És persze várták az én beszámolómat is a nyárról, hiszen nekik már csak az én történetem hiányzott; a többiek már elmeséltek mindent. Elmeséltem én is; Békéscsabán és a régi barátokkal találkozva érdekes volt a vakáció. A Vízműtől sem szakadtam el, hiszen napi rendszerességgel segítettem a javítóvizsgára való felkészülést. Aztán meséltettem; megannyi érdekes beszámolót hallottam; különös fényt adott ezeknek, hogy fel-felcsillant benne egy-egy régi vízműs neve, aki a gyakorlaton egyengette a mai diákok útját.
A tantárgyfelosztás szeszélyeként a vízügyi szakon kaptam új osztályt. A szenior „vizesek” kíváncsian várták az első találkozást. Én nem különben. Már a szünetben barátkoztunk egymással, ami az órán kölcsönös bemutatkozással folytatódott. Nem hiszem, hogy rossz benyomást keltettünk egymásban; persze az eljövendő órákon ez változhat. Én azonban inkább azt remélem, hogy a helyzet tovább javul, munkakapcsolatunk vidám és gyümölcsöző lesz. Várakozásomat erősíti, hogy az első házi feladatot mindenki időben teljesítette - kivéve egy lánykát, aki hiányzott. Őt is megértem, elvégre én is voltam beteg.
Aztán kicsöngettek. Vége az első napnak. És megint mintha lázas lennék. Egy különös betegségem van: 36 fokosan is lázasan várom a folytatást.