A környezetvédelem tanítása során talán az egyik legnagyobb feladat az ökológia megszerettetése és megértetése a diákokkal. Nem volt könnyű a mögöttünk álló néhány hónap, de azt hiszem sikeresnek mondható.
Most pedig eljött az ideje ezen téma összefoglalásának, amit kicsit összekapcsoltam a Mikulással. Az órára már napokkal előtte lázasan készültem, vásároltam különböző szaloncukrokat, mogyorót, és persze vitamindús mandarint.

Ősz.
2011. november 15-én 6 órakor kezdetét vette az immár hagyománynak tekinthető gólyasport. Nem éreztem izgalmat. Az este folyamán 10 feladatban mérettettük össze ügyességünket. Számomra a legnagyobb élményt az utolsó feladat jelentette. Ez abból állt, hogy egyesével a terem másik felébe kellett futni, kezünkben 1-1 ágyneművel. A végén egy társunknak le kellett feküdnie, majd az előzőleg megtanult altatót énekeltük neki. Voltak más, izgalmasabbnál izgalmasabb feladatok is.
Az idei helyszín a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános és Felsőgeodézia tanszéke volt. A meghívott szakembereknek a megnyitót és első előadást Dr. Ádám József tanszékvezető tartotta. Felszólalásában bemutatta Magyarország eddigi összes vízszintes és magassági alappont hálózatát.
A vízről vízműsöknek – másként
A cím hallatán egyeseknek felcsillan a szeme, másoknak égnek áll a haja. Van, aki szerint rossz tréfa, mások szerint kihívás. Egyik kolléganőm harmadik hónapja tanít matematikát angol nyelven, őt faggatom e „furcsa páros” kapcsán.