Eljött a december, közelednek az ünnepek. Az utcákon, házakon már a karácsonyi fények égnek. Kollégiumunk is karácsonyi díszben pompázik. A karácsonyfa meghitt fényei és a díszek, mind az ünnepek hangulatát idézik. Így december 15.-én 18 óra 30 perckor elkezdődött a mi karácsonyunk. Műsorok sorozata következett egymás után és szórakoztatott bennünket.

Nemrégiben egy felhívásban ügyes vízműsöket kerestem. Nos, máris találtam egyet Burián Zsuzsa személyében. Zsuzsa a 9. D osztályba jár, és a gyöngyfűzés a hobbija.

Az általános iskolában Köröstarcsán művészeti szakkörre járt, és a felkészítő tanára hívta fel figyelmét erre a szép kézimunkára. Zsuzsa azóta is nagy kedvvel készíti a gyönyörű karkötőket, nyakláncokat. Munkái megjelentek már kiállításokon, versenyeken. Békésen a VIII. Dél-alföldi Regionális Kézműves Pályázaton díjat is nyert.


A néhány év óta tartó hagyomány szerint az iskola dolgozóinak gyermekei örülhetnek a Télapó látogatásának. Most az egyik kis vendég sorait olvashatják. 

„December 7-én sok más általános iskolás és ovis kisgyerekkel én is izgatottan vártam a Mikulást a Díszteremben. Szépen megterített, feldíszített asztalok mellett ültünk, énekszóval hívogattuk.


A Webcsillag születik versenyben történt egy kis szabálymódosítás. A hétvégén törölték az összes eddigi szavazatot. Így most mindenkire újra lehet szavazni. Akik már regisztráltak, azoknak nem kell újra megtenniük, hanem e-mailben kapnak egy regisztrációs kódot, aminek vissza igazolását követően már szavazhatnak is újból. A szavazás pénteken 22 óráig tart. Az a videó nyer, amelyik addig a legtöbb szavazatot kapja!

Fénygraffitis videónkat megtaláljátok az alábbi linken:
http://www.rtlklub.hu/webcsillag/1155_fenyek_vilaga_most

Számítunk eddigi támogatóinkra és az újabb regisztrálókra is!    Köszönjük!

                                                                                                   Toxy

Kollégiumunk 2007-ben kapta a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium elnevezést. Előtte a diákok egymás közt csak úgy emlegették, hogy a Jókai-kolesz. Két épületből tevődik össze. Van egy háromszintes fiúrész, valamint egy 100 főt befogadó lányrész is. Több mint 300 diák töltheti el mindennapjait suli után. Rengetegféle lehetőség nyílik arra, hogy kipróbáljuk kreativitásunkat minden téren. Azok, akik sportolásra vágynak, kedvük szerint válogathatnak a sportágak között. Van például kézilabda fiúknak, lányoknak egyaránt, foci, röplabda, pingpong és még sok más. A lányok tízágyas szobákban lakhatnak, a fiúk viszont hatágyas hálókban vannak. Délutánonként 16:30-18:00 között általában mindenkinek szilóra kell mennie, hogy felkészüljön a másnapi órákra. Szilencium után viszont van egy kis szabadidőnk 21:00 óráig. Ilyenkor kimehetünk a városba kicsit sétálni, vásárolni és jut időnk a lazításra. Elmehetünk a kollégium konditermébe mozogni vagy a számítógépterembe internetezni. Ha valamit nem tudnánk megcsinálni vagy kérdésünk van, nevelőtanáraink mindig készen állnak, hogy segítsenek nekünk.

Szeptember első hetétől kezdve szinte naponta hallhattunk a hangos bemondóban olyan mondatokat, amikor nem egy személyt, hanem egy egész kis csoportot vártak. Ezeket a kis csoportokat a kolis gólyák alkották. Rengeteg időt fordítottak arra, hogy gyakoroljanak a közelgő gólyabálra. Végül november 27-én eljött az elsősök napja. Egész nap nagy volt a nyüzsgés az egész kolesz területén. Minden szervező és gólya lázasan készülődött az estére. Voltak, akik pakoltak, mások gyakoroltak vagy épp jelmezt igazítottak.


Egy súlyemelő-verseny első három helyezettje, egy angol, egy japán és egy amerikai a verseny után békésen elbeszélget egy étteremben. Néhány sör után szóba kerül, hogy melyikük országában a leggyorsabbak a vonatok. Az angol azt mondja:
–  Természetesen nálunk, hiszen mi találtuk fel, és azóta is folyamatosan fejlesztjük. Ma már olyan gyorsak a vonataink, hogy utazás közben a pálya mellett a villanyoszlopok összefüggő falnak tűnnek.
–  Nyilvánvaló, hogy nálunk – mondja a japán, – mi rendelkezünk a legfejlettebb technikával. Olyan gyorsak, hogy 2-2 embernek állandóan a vonat mellett, kétoldalt kell futnia, és hideg vízzel locsolnia a síneket, különben úgy felizzanának, hogy tönkremennének.
– Az semmi, barátaim – mondja az amerikai, – nekünk  a legnagyobb az országunk, és természetesen a vonatok is nálunk a leggyorsabbak. Képzeljétek, legutóbb is mi történt. Vonattal mentem New Yorkból Los Angeles-be, hogy minél hamarabb odaérjek. A feleségem kikísért a pályaudvarra. A fülkéből kihajoltam, hogy egy könnyű búcsúpuszit adjak a homlokára. De abban a pillanatban a vonat elindult, és én egy  legelésző tehenet csókoltam szügyön 50 mérfölddel odébb…

A közelmúltban a tizedikesek hagyományaihoz híven ismerkedési estet tartottunk a 9. C osztály számára. Nem csak ők, mi is izgatottan vártuk már a kezdést. Az utolsó pillanatokra sikerült mindent elrendezni, és nem maradt más hátra, minthogy bevezessük termükbe a csapatokat. Szerencsére nagyon sokan eljöttek, így résztvevőből nem volt hiány.


2009. november 18-án Székesfehérváron rendezték meg a térinformatika napját a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Földügyi és Térinformatikai Tudásközpontjában. Meghívást kaptak az ország földmérést oktató szakközépiskolái, valamint a térinformatikai szoftvereket gyártó cégek képviselői.

Contact us
  • (899) 985-8748
  • mail@example.com
  • 40 Baria Sreet 133/2 NewYork City, US
  • Open hours: 8.00-18.00 Mon-Fri