Az ünnepi évkörön továbbhaladva a farsang időszakához kapcsolódó népszokásokról hallgattuk meg Harangozó Imre néprajzkutatót, aki számos, a moldvai és gyimesi magyarok hagyományos világképével és hitvilágával, az alföldi pásztoraink és földműves népünk hagyományvilágával, hitvilágával foglalkozó könyvet, cikket jelentetett meg.
Az előadás során megtudtuk, hogy a farsang időszaka nem egy állandó időponthoz kötött ünnep, hanem a húsvét, mint mozgó ünnep, időpontjához igazodva számolják ki időtartamát, amely vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Hamvazószerda húsvét vasárnapjától visszafelé számolva a 40. nap, a böjt kezdete.
A farsangi mulatságok alkalmat teremtettek arra, hogy az emberek kikiabálják azt, ami bosszantja, bántja őket, így ezt az időszakot használták elődeink a közösségben az egész év folyamán felgyülemlett feszültségek erőszakmentes levezetésére. Az ismerkedés, párválasztás fontos időszaka volt ez a paraszti életben. Azt tartották, hogy az a lány, aki a farsang időszakában nem talált párt magának, abban az évben nem megy férjhez. De tréfásan figyelmeztették is a lányokat a férjhez menésre. A mulatságok fontos kelléke volt a farsangi fánk, mely alakja, a hozzákapcsolódó hiedelmek, tréfás feladatok is a párválasztás, nemek közötti kapcsolatot hivatottak kifejezni. A délután hátralevő részében a tanulók csörögét sütöttek és jelmezbállal űzték el a telet.
A hagyományaink felelevenítését a húsvéti szokások megismerésével folytatjuk.
A karácsony utánozhatatlan hangulatú ünnep. A pislogó gyertyák fénye, a fenyőfák illata, a csillogó díszek a fán különös atmoszférát teremtenek. Felemelő érzés, gyermek és felnőtt egyaránt hatása alá kerül. Hirtelen mindenki együttérzőbbé, toleránsabbá, segítőkészebbé és kedvesebbé lesz. Nincs más ünnep, amely ugyanezt a hatást tudná elérni. Erősíti az összetartozás érzését, közösséget formál.
Az 1848/49-es esztendő mérföldkő a magyar nép történetében. 1849 januárjában az Európán átzúgó forradalmak már mind elültek. Egyedül a magyar tartotta magát. Ferenc József császár nem tudta legyőzni a magyar seregeket, de béketárgyalásokra sem volt hajlandó, ezért az orosz cárhoz, Miklós cárhoz fordult segítségért. 194 ezer cári katonával harcolt a magyarok ellen. A magyar seregek nem bírtak a túlerővel. 1849 augusztusában már az ország 9/10 része az ellenség kezébe került. A túlerő háromszoros volt.
Ma délután útjára indult a 24. Jókai-napok eseménysorozata. A jelentős médiaérdeklődés mellett kezdődő rendezvényen sok neves vendég is megjelent, de a jókais kollégisták is teljes létszámban képviseltették magukat.
Ez év tavaszán is megrendezésre került iskolánk kollégiumában a jubileumi Jókai-napok, melyet 25. alkalommal élvezhettek a tanulóink. A programok ez alkalommal is három napon át tartottak. 