Az én nyári mesém még tavasszal kezdődött. Sokan tudják, hogy a Kondorosi TE labdarúgó csapatának tagja vagyok immáron több mint egy éve. Jól sikerült az őszi szezon, már az első meccsemen győztes góllal debütáltam. Hamar befogadtak, megszerettek a csapattársaim, és már azt kell mondanom, hogy jó barátságot ápolunk.
Sajnos, amilyen jól indult az új csapatomban a karrierem, olyan rosszul is végződött. Tavasszal, április 24-én, szerdán játszottuk a számomra mumus „Rákóczi” ellen. (2009-ben az ellenük játszott meccsen tört el a bal sípcsontom.)

A nyár elején kaptam egy email-t, miszerint hivatalos vagyok egy eseményre. Ezen esemény nem más, mint a főiskolás csoporttársaim által szervezett évfolyam találkozó. A meghívottak a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karán 2008-ban diplomát szerzett Építőmérnökei. Nagyon meglepett a dolog, mivel semmilyen előzménye nem volt. Az üzenetben részletesen ki volt fejtve minden az eseménnyel kapcsolatban. Látszott, hogy gondosan átgondolt dolog, szinte percre pontosan lebontva, nem pedig egy hirtelen ötlet általi fellángolás. A helyszínt a szervezők lakhelyéül szolgáló Polgár városa biztosította, azon belül is a strandfürdő és kemping.
Többször megéltem: a legédesebb utazás az, ami nem a turista szezon tömegnyomorára esik, hanem őszre, tavaszra; amikor a munkatársak viszik helyettünk az ügyeket; amikor az osztálytársak irigykedve gondolnak ránk. Tudtam Kis Alexa 9. B osztályos tanuló ilyen irányú terveiről, hiszen az angliai utazáshoz idejében kérte az igazgatói engedélyt. Most sajnos én kerültem az irigykedők csoportjába. Az engedélyért cserében kialkudtam egy - utazás utáni - beszélgetést.
A nyitóképen iskolánk névadójának, Vásárhelyi Pálnak szegedi bronzszobra látható, amely az első (1905) mérnökszobor az országban.
Na, jól levizsgáztunk!.......
A diákok többsége a tanévzáró után rögtön beleveti magát a nyár örömeibe vagy csak egyszerűen, csendben kipiheni az elmúlt év fáradalmait. Az érettségizők persze ilyesmire nem is gondolnak, hiszen ők júniusban életük első igazi nagy erőpróbáját élik át.
Az érettségi és technikusi vizsgák végeztével a vizsgabizottságok jegyzői tették dolgukat, készítették a vizsgadokumentumokat, aláírások után szaladgáltak; az igazgatóhelyettesek nyomták a statisztikát, és a tantárgyfelosztás útvesztőiben bolyongtak, az igazgató összehívott egy értekezletet; de végül mindegyikünk számára megkezdődött a nyári szünet.