Igazán izgalmas és várakozásokkal teli ez a hét, főleg három vízműs fiú számára. A jövő héten kezdődnek iskolánkban a diáknapok. Hétfőn és kedden a beszédek, a kampányprogramok és a filmek segítségével bizonyíthatják, ki a leginkább méltó a diákigazgatói címre. A három jelölt: Bagó Krisztofer, Bereczki Zsombor és Braun Gergő. Mindannyian szeretnének győzni, ennek érdekében mindent megtesznek, jobbnál jobb programokat terveznek.

Győztesek a Vízműből

Múlt hét pénteken 14 vízműs diák vett részt a SuLink vetélkedőn. Közülük többen is dobogós helyen végeztek. Volt olyan diákunk, aki már máskor is szerepelt ilyen vetélkedőn, és volt olyan is, aki most először. Hack Dávid 10. A osztályos tanuló a győztes csapat tagja volt. Veszelka Dániel és Kása Rebeka újoncokként kezdték a vetélkedést.

Emlékszem még a városban töltött első napomra. Ismerkedtem az utcákkal, boltokkal, és úgy általában a környezettel. Az, hogy eltévedek, benne volt a pakliban, és ha útmutatást kértem, megkérdezték, hova valósi vagyok, hogy ennyire nem ismerem itt ki magam. Mikor megmondtam, hogy csak most költöztem ide és ez az első napom Csabán, úgy néztek rám, mint egy földönkívülire, mert ugyan ki az, aki a Viharsarokba jön lakni? Hát kérem szépen én!

És az itt eltöltött cirka másfél év alatt azt kell mondjam, a hely igen is a szívemhez nőtt. A város többnyire nyugodt, kevesen rohannak, de az is lehet, hogy csak én nem látom az embereken a sietséget, mert nem tapossák le a lában, és nem löknek fel, mikor bevásárló szatyrok garmadáját cipelem haza. Talán csak én nem veszem észre az idegességet rajtuk, amikor az élelmiszerbolt pénztárjában hosszasan számolom az aprót, de az is lehet, hogy valóban nem idegesek, mert több mint két percet kell rám várni. Nem úgy, mint Pesten, ahol ezért már biztos, hogy alsó hangon is vagy hárman ordítottak volna le, elmondván, hogy nem érnek rá, mert nekik tengernyi dolguk van. De kinek nincs manapság?

Felmerülhet a kérdés, mit szeretek leginkább a városban. Szeretem, hogy nem kell két órát metróznom, buszoznom és villamosoznom, hogy munkába menjek. Tíz perc séta, pont annyi, ami kellemessé teszi a reggelt, és már kezdődhet is a munka. Szeretem az iskolát, a munkámat, még akkor is, amikor nem könnyű. Van benne kihívás. Szeretem a megyei könyvtárat, a kedvenc helyem. Szeretem, hogy az utcán nem mindenki idegen, hogy néha-néha rám köszönnek az ismerősök.

Az biztos, hogy én megkaptam ettől a várostól mindent, amit csak akartam: munkahelyet, jó munkatársakat, otthont, barátokat. És most már a lakcímigazolóm szerint is békéscsabai lakos vagyok, végérvényesen.

A Valentin-nap a szeretet, a szerelem ünnepe, ilyenkor az angolszász eredetű hagyomány szerint illik egymást kedves üdvözlettel, aprócska ajándékkal meglepni.

Így is tettünk a Vízműben is. A Valentin-napi üzenőfalra már korán reggeltől fogva lehetett kedvességeket írni.

Patai Zsolt 14. B osztályos magasépítő technikus jelöltet kérdeztem hobbijáról és szenvedélyéről, a kick-boxról.

- Mióta sportolsz?

- Hét éves korom óta sportolok aktívan, és ez alatt az idő alatt nagyon sok sportágban megfordultam. Ennek köszönhetően sokrétű tapasztalatot szereztem. A kick-boxot 2012 januárjában kezdtem el, és idestova két éve űzöm versenyszerűen.

Lipták Ádám 10. A osztályos tanuló. Igazi egyéniség, aki sok különleges dologért lelkesedik. Ő mesélt nekünk magáról.

        ‐ Meglepő fordulat után ma már útépítőnek tanulsz. Meséld el nekünk a történetet!

        ‐ Már 7. osztályos korom óta gyűjtöm az ásványokat. Hat darabbal indult a gyűjteményem, ma már több mint ezer ásványom van a szekrényekben. A családdal szoktunk járni túrázni, közben van időnk „keresgélni” is. Hoztunk haza már Erdélyből is több értékes darabot. A hobbimból kiindulva úgy gondoltam, hogy geológiát szeretnék tanulni. 9. osztály végén dönteni kellett. Az utolsó percig úgy volt, hogy D osztályos szeretnék lenni, de a jelentkezési lap leadásának napján mégis az útépítés mellett döntöttem. Apukám és bátyám is építészeti cégnél dolgozik, én is szeretném folytatni ezt a fajta munkát. Azóta is szívesen tanulmányozom a beton szerkezetét a szakmai órákon.

Bacsa Bernadett már többször írt az iskolaújságba és a honlapra is. Bemutatott sok tehetséges vízműst. Most mi mutatjuk be őt.

Sokan nem is tudják, hogy eredetileg gazdasági ismereteket szeretett volna tanulni, de mivel ügyesen rajzolt, és a belső építészet is nagyon érdekelte, ezért a Vízműt választotta. Magasépítő osztályba jár, már tudja, hogy a Műszaki Egyetemre szeretne jelentkezni. A szakma tanulása mellett azonban nagyon szeret írni. Saját elmondása szerint általános iskolás korában kezdett el fogalmazni, és azóta töretlenül alkot. Az írásait szívesen küldi el a pályázatokra is. Jelenleg a DUE Médiahálózat által kiírt pályázatra ír, mégpedig a kollégiumi életről. Nagyon szorítunk neki, hogy jól sikerüljön.

Karácsonyi ünnepség iskolánkban.

Nagyszünetre csöngettek. Ez a pár perc azonban most egészen más volt. A diákok halk karácsonyi zeneszóban lassan gyülekezni kezdtek az iskola dísztermében. Karácsonyi ünnepség kezdődött. A színpadról szeretettel teli vidámság sugárzott a közönség felé. A trombita ünnepélyes hangja és a békéről, szeretetről szóló szavak indították a meghitt perceket. Énekszó csendült, karácsonyi dallam az énekkar előadásában.

Ady Endre verssorai egészen a szívek mélyéig hatoltak:

„Karácsonyi rege,
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…”

„- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. (…)
- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.
- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. (…) De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz… (…) Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát.”

(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

Tudtátok-e, hogy a Graphisoft® egy magyarországi központú multinacionális szoftverfejlesztő cég, mely építészeti tervező szoftvereket fejleszt építészek, belsőépítészek, városépítészek, táj- és kertépítészek számára?

A mára nemzetközivé terebélyesedett Graphisoft-csoport története 1982-ig nyúlik vissza: Bojár Gábor és társa, Tari István Gábor ugyanis ekkor alapította meg Budapesten a 20 000 Ft kezdőtőkéjű Graphisoft Számítástechnikai Gmk-t.