Rekordhideg köszöntött ránk, ilyenkor az ember nem szívesen lép az utcára. A fűtött szoba melegéből nem tűnt veszélyesnek a helyzet; de kinn rögtön azzá vált, amikor a fogcsikorgató mínuszokat meghatványozta a süvöltő északi szél.
Úgy tűnt, hogy a hétvégi csavargás most egy virtuális kalandra korlátozódik: megnézzük a neten a hőtérképet, ellátogatunk az alkalmi honi fagyasztó érdekesebb helyszíneire; és amikor már nagyon fázunk, átnavigálunk a déli féltekére.
Aztán képernyő elé ültünk, a terv a megvalósítás szakaszába lépett.
Már-már ez is hagyománnyá válik a Vízműben: decemberben egyre több osztály látogat ki a jégpályára. Idén a 10. E-sek azt mondták: "a belvárosi műjégpályát már ismerjük, inkább menjünk a CsabaParkba”. Nem örültem az ötletnek, kissé kelletlenül álltam rá a dologra. Az utóbbi időben ugyanis több helyi műjeges balesetről is hallottam.
Még november volt, de a karácsonyi előkészületek már megkezdődtek. A város főterén már álltak a pavilonok, fehérlett a műjégpálya, és gyarapodóban voltak az advent esti fényei.
A Vízműben ezen az őszön is megrendezésre került a hagyományos gólyabál. Ez minden évben a 10. A osztály feladata, tehát 2016-ban az én osztályomé, jelentem.
Így, a karácsony előtt néhány nappal, kellemes visszagondolni arra a reggelre, amikor megérkezett az osztályomba a Mikulás.
Hogyan tudja érvényesíteni érdekeit egy diák? Kinek mondhatja el problémáit és észrevételeit egy közoktatásban érintett személy? Mit tehet valaki, ha javaslatai vannak, mivel lehetne tökéletesíteni az oktatásügyet? A válasz: Független Diákparlament.