Idén augusztus 27. és szeptember 04. között rendezték a WAKO Kadet és Junior Kick-Box Világbajnokságot az írországi Dublinban. A magyar válogatott 116 fővel képviselte az országot a 47 országból összegyűlt közel 1700 nevező között. A súlycsoportomban 19 versenyző szállt ringbe.

Egy talajmechanika óra alkalmával Tóth-Nagy Terézia tanárnő feldobta az ötletet, miszerint a gyakorlatunk legyen Győrben, az egyetemen. Mindenkinek megtetszett a gondolat, hiszen még nem jártunk ott. Azonnal bele is kezdtünk a szervezésbe, tervezésbe, lázban égtünk, hogy vajon eljutunk-e abba a szép városba. Teltek a napok, hetek, és egyszer csak megérkezett a válasz: Igen, mehetünk!

Meleg szeptemberi szombat délután. A Deák utca csendes, de kattan a zár, és a Vízmű nehéz tölgyfa kapuja kinyílik. A gondnok kilép az utcára, kiteszi a fonott szemeteseket, eloltja a hétvégére bekapcsolva hagyott utcai villanyt. Várja a vendégeket.

A ballagás után barátok, ismerősök - de gyakran ismeretlenek és ellenségek is - széles mosollyal állapítják meg: „itt a vakáció, a pihenés, a henyélés ideje”.

Hát nem! Több-kevesebb határozottsággal mindig visszautasítom az irigységtől sem mentes, sanda célozgatást; de mindhiába.

A megbeszélt időpontban az iskola előtt várt minket a busz, hogy elkezdődjön a gyakorlat záróhete, amelyet Baján tartottunk. 4-5 óra éneklés, nevetés és egymás oltogatása után megérkeztünk a szálláshelyünkre. A fárasztó utazás levezetéseként - miután elfoglaltuk a faházakat - elmentünk felfedezi egy kicsit a szigetet, amely a város szívében található.

A diákok ebben az évben is egyre konkrétabb tervekkel várták a szorgalmi időszak utolsó napját. A befejezést jelző népszerű kicsengetés a Vízműben szerdán délelőtt hangzott fel. A tizenkettedikesek már elballagtak, és a végzősökkel együtt ezen a héten a szóbeli vizsgákon adnak számot a középiskolai és szakképzésben szerzett tudásukból.

A 9-10-11. évfolyam tanulói az udvaron várták az elbocsátó szép szavakat, melyet - az ünnepi verset követően - az igazgató úrtól meg is kaptak. A kiemelkedő szorgalom, tanulmányi és versenyeredmények elismeréseként sok tanuló kapott könyvjutalmat, illetve a vízműsök kék pólóját.

Idén már 70 éves lesz a forint. Az EU csatlakozás idején még azt gondolhattuk, hogy csak néhány éve van hátra, de magas kora ellenére sem várható, hogy egyhamar nyugdíjba vonul. Születése idején 1946-ban, amikor az elinflálódott pengőt váltotta, még aranyalapú fizetőeszköz volt. Az akkori forint 0,0757575 gramm arannyal volt egyenértékű, azaz mai értéken számolva 750 forintot ért. A hetven év alatt, ahogyan a forint „öregedett”, egyre nagyobb címletek jelentek meg, az érmék és bankjegyek többször is új külsőt kaptak. Fiatalabb korában váltópénze is volt, a fillér, de ezeket az érméket még 1999-ben bevonták. A nemrég megjelent új húszezres is jelzi, hogy a forint várhatóan még sokáig velünk marad.

Még csak tizedikesek vagyunk, de egyre jobban elmélyülünk a műszaki tudományokban. Az egyik statikaórán a függőhidakról tanultunk, s a példák között tanárunk megemlítette az Öresund-hidat is. A csaknem 8 km hosszú vegyes forgalmi híd a maga nemében a leghosszabb Európában, és néhány éve magam is láttam, amikor átutaztam rajta Svédországból Dániába. Kínálkozik az alkalom, hogy most cikket írjak a látottakról, a különleges Öresund-összeköttetésről, arról a szép utazásról, arról az emlékezetes nyárról.

Idén már 70 éves lesz a forint. Az EU csatlakozás idején még azt gondolhattuk, hogy csak néhány éve van hátra, de magas kora ellenére sem várható, hogy egyhamar nyugdíjba vonul. Születése idején 1946-ban, amikor az elinflálódott pengőt váltotta, még aranyalapú fizetőeszköz volt. Az akkori forint 0,0757575 gramm arannyal volt egyenértékű, azaz mai értéken számolva 750 forintot ért. A hetven év alatt, ahogyan a forint „öregedett”, egyre nagyobb címletek jelentek meg, az érmék és bankjegyek többször is új külsőt kaptak. Fiatalabb korában váltópénze is volt, a fillér, de ezeket az érméket még 1999-ben bevonták. A nemrég megjelent új húszezres is jelzi, hogy a forint várhatóan még sokáig velünk marad.

Életünk egyre nagyobb része bonyolódik az Internet világban, egyre több bizalmas adatunkat tároljuk a számítógépeken, tableteken, telefonokon, internetes tárhelyen, felhőben. Biztonságban vannak ezek az adataink? Mindaddig a többség ezt gondolja, amíg csak a hírekből értesül adatlopásokról, és nem a saját bőrén tapasztalja azt.

Mit lehet tenni, hogy megakadályozzuk azt, hogy ilyen velünk is megtörténjen?